Miért döntött a Kanyonaktív rafting túraszervező csapata a Motorola adóvevők használata mellett?
Markovics Andrással, a Kanyon Aktív Vadvízi Egyesület egyik alapítójával beszélgettünk:
Mióta foglalkoztok rafting túrák szervezésével?
Egyesületi keretek között kezdtük 1996-ban, majd később céggé fejlődtünk tovább.
Éves szinten hány embert túráztattok?
Covid előtti időszakban nem volt ritka az évi 1000-2000 fő. Jelenleg, Covid után évi 500-600 fő közötti ez a szám.
Milyen egyedi problémákkal találkoztok, illetve milyen egyedi követelményeknek kell megfelelnetek?
Minden országban más követelményrendszer van. Mi nagyrészt Ausztriába szervezünk programokat saját felszereléssel. Az osztrák túravezetési szabályoknak kell megfelelni, amik eltérnek a legtöbb országétól. Szlovéniában is saját szabályrendszer van, de az kompatibilisebb a nemzetközi raftingszövetség (IRF) által megfogalmazottakkal, jobban illeszkedik ahhoz. Minden országban meg kell fizetni azt a bizonyos illetéket. Az egyedi költségek plusz adóként vagy parkolási díjként jelennek meg.
A ti szakmátokban kiemelten fontos a kommunikáció, túravezetőként sok esetben másodperceitek vannak gondolkodni. Mennyire veszélyes vizeken eveztek, milyen gyakran fordul elő nálatok baleset.
Mi általában 3-as és 4-es erősségű vízben szoktunk túráztatni, ennél erősebben nem. A vadvízi WW skálán (White Water)1-6-ig számozható a nehézség. A 6-os gyakorlatilag evezhetetlen, az egyes erősségre mondjuk hogy olyan, mint a Mosoni-Duna és a Rába sodrása, ami hazánkban könnyű vadvíznek nevezhető.
Mióta használtok walkie talkie-kat?
Már kb. 15 éve használunk walkie talkie-kat. Legutóbb tavasszal vásároltunk Motorola T42-ket. A korábban használt adóvevők legfőképp noname-ek voltak. De eddig az Anicotól kapott Motorola Talkabout T92 H2O ami igazán bevált.
Más rafting túrás csapatok is használnak adóvevőt?
Nem igazán, ebben a tekintetbe azt hiszem egyediek vagyunk. Van egy kidolgozott, egységes kézjelzéses szabályrendszer hasonlóan a búvárok által használt kézjelekhez, de számomra régebben sem volt ez megnyugtató. Ha valamiért nem látja egymást a két túravezető (pl: egy szikla vagy egy fa takarja a kilátást), máris nem tudnak kommunikálni.
Mi a walkie talkiek-ban találtuk meg a legbiztosabb kommunikációs lehetőséget, a többi túraszervező jellemzően nem szokott használni rádiókat. Mi ezekkel a készülékekkel is tudjuk biztosítani a rafting túrák biztonságát.
Valamilyen történet walkie talkiekkal kapcsolatban?
Nem régen történt Ausztriában egy másik csapattal. Egy német házaspár kajakozott a folyón és az úriembernek kiugrott a válla, beütötte a fejét és enyhén sokkos állapotban ült a folyó partján. Sokan próbáltak segíteni, de a sodrás miatt nem mindenki tudott megállni. Egy túravezetőnek sikerült megállni és ő tudott walkie talkie-n keresztül értesíteni mindenkit a szituációról. Jelen esetben nagy szükség volt a walkie talkiek-ra, hogy pontos információkat kaphassunk a sérült állapotáról.
Hogy vagytok megelégedve a Motorola T92-es adóvevőkkel?
Maximálisan elégedettek vagyunk. A korábban használt Motorola T42-eseket vízhaltan tokban tudtuk csak használni, ami kissé kényelmetlen volt. A Motorola T92-nél egy minimális problémát észleltünk. Ha hideg vízbe kerül a készülék, akkor a készülékben lévő levegő térfogata csökken, ezáltal berántja a membránt és ekkor a hangszóró által kiadott hang kissé torzzá válik. A probléma megoldása (kinyitni a töltő nyílást és ezáltal kiegyenlíteni a nyomást a készülékben) esetenként nehézkes, de mindenféleképpen könnyebb ezzel a készülékkel dolgozni, mint a Motorola T42-essel. Normál körülmények között, 30-35 fokos levegő és 20-25 fokos víz hőmérsékletnél biztos vagyok benne, hogy nem jelentkezik ilyen probléma.
Tapasztalatunk szerint a Motorola Talkabout T92 H2O nagyon jó a minőségű, megfelelően hangos, könnyen kezelhető, masszív külsője van.
Ha te is kipróbálnád magad egy adrenalindús rafting túrán, kattins a linkre: kanyonaktiv.hu
